Tavaszi ünnepkör jeles napjai

 

Március 15.

Ez a nap a magyar polgári forradalom és szabadságharc ünnepe. Képek, könyvek nézegetése közben beszélgetünk a szabadságharchoz kapcsolódó eseményekről. Megbeszéljük milyen volt a katonák élete régen és ma, milyen volt a ruházatuk, hogyan közlekedtek. Megismerkedünk a jelképekkel is. Gyermeki munkákkal díszítjük termeinket, előtereinket, a megemlékezésen pedig tisztelgünk a hősök előtt. A tevékenységek közben a gyermekek sok dallal, mondókával, verssel ismerkednek meg. Az ünnephez kapcsolódó népi játékokat játszunk. A megemlékezés a közelben lévő Honvédtemetőben történik, ahová az egész óvoda kivonul. A fiúk csákót, kalapot, a lányok pártát, hajfonatot viselnek. Kezükben zászló, vagy virág, a ruhájukon kokárda. A Honvédtemetőben egy szülő tárogatón 48-as dalokat játszik, a gyermekek énekelnek, verselnek. Az ismeretlen honvédok sírjaira a megemlékezés jeleként zászlót, virágot teszünk.

Húsvét

A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, Krisztus feltámadása. A húsvét hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Mozgóünnepnek nevezik, mivel időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban jelölte meg a niceai zsinat. Ez a böjt időszaka is, melynek végén Húsvét napján ettek először húst.

A készülődés hagyományosan a nagyhéten történik az óvodában. A gyerekekkel nyusziváró fészkeket készítünk, mely az udvaron elrejtve bújik meg egy kis édességgel. A fiúkkal titokban locsolóversikét tanulgatunk, mellyel az apával mehetnek tojásgyűjtésre. Az ünnep elteltével az óvodában a fiúk is meglocsolják a lányokat és cserébe tojást kapnak ajándékba.

György nap

Szent György napja – április 24.

Sárkányölő Szent György ünnepe, aki a lovagok, katonák, kovácsok, vándorlegények patrónusa volt. Legendája szerint legyőzi a sárkányt és kiszabadítja fogságából a királylányt. Hagyományosan pásztorünnep volt a nap, az állatok Szent György napi kihajtásához sokféle hiedelem, szokás kapcsolódott. Óvodánk egész heti programsorozattal teszi emlékezetessé ezt a napot, hiszen nevét viseli városrészünk és óvodánk is 43 A gyerekek megismerik legendáját, papírsárkányokat eregetünk, ide tarozó népi játékokat játsszunk kint és bent. Minden évben vendégül látunk művészeket, vagy mestereket, akik valamilyen népi tevékenységet űznek (népzene, mesemondó, nemezelő stb.).

Pünkösd

A tavaszi ünnepkörhöz tartozó jeles napok közül a Pünkösd vasárnap az utolsó. A keresztény világ a Húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a Szentlélek eljövetelét. Pünkösdöt sokféle szokással ünnepelte a falu népe. A legények pünkösdi királyságért vetekedtek. A lányok pünkösdi királyné-járást tartottak. A szokás lényege a viruló tavasz köszöntése.

Óvodánk nagycsoportosai pünkösdi királyné-járást játszanak. A lányok csoportról csoportra járnak és pünkösdi énekekkel, termékenységvarázsló mondókákkal kívánnak minden jót a ház népének. Ezért a csoportok aprósüteményekkel ajándékozzák meg a gyerekeket. A pünkösdi király választást minden csoportban játsszuk legényt próbáló játékokkal. „Ki a legerősebb?” – erőpróba, ügyességi játékok, versenyjátékok.